A Velencei-tó nevezetességei

Információ

A Velencei-tó kerülete körülbelül 30km. Kényelmes tempóban, megállókkal két és fél - három óra alatt körbetekerhető. Az alábbiakban felsoroltak közül választva, további információkat tudhatnak meg a tó nevezetességeiről, látványosságairól.

Kellemes kerékpározást kívánunk!

Velencei-tó

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.
Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is.
A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.

Története

A földtörténeti szempontból fiatal tó csupán 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki. Az árkos mélyedést egyrészt a zivataros szelek egyre jobban kimosták, másrészt a hordalékok, a felszíni vizek és esőzések, továbbá a környéken élő birtokosok újra és újra feltöltötték, tehát a tó hol kiáradt, hol kiszáradt. Csapadékosabb időkben a tó megfékezhetetlennek tűnt és több hektárnyi területet elöntött, azonban az 1960-as években kiszáradt. Ennek a problémának csak egyetlen megoldása volt és az a tószabályozás, ami az 1960-as évek második felében kezdődött meg.

www.velencei-to.hu

Agárdi Páinkafőzde és Látogatócentrum

Az Agárdi Pálinkafőzde Látogatócentruma egész évben várja a minőségi pálinka, a tradicionális magyar fogások és a kulturális élmények híveit. Az igényesen berendezett "kulináris szentély" konyhájának ínycsiklandó fogásaival és meghitt hangulatával egyedülálló kikapcsolódási lehetőséget kínál.


Honlap

Térkép

Gárdonyi Géza Emlékház, Agárd

A nagy magyar író 2007-ben felújított szülőházában 2009-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Heves Megyei Múzeumi Szervezet új emlékkiállítást rendezett be. A tárlat bemutatja Gárdonyi Géza életének legfőbb állomásait, irodalmi munkásságának kiemelkedő értékeit. A tárlókban naplója és műveinek legszebb kiadásai mellett néhány eredeti, személyes tárgya is megtekinthető. A látogatók megismerkedhetnek alkotói módszerével, írói munkásságával, bepillantást nyerhetnek különleges titkosírásába, megismerhetik a megfejtés kalandos történetét. Az épületben egy korabeli eszközökkel és bútorokkal berendezett konyhát is láthatnak az érdeklődők. Az emlékház szomszédságában 2011 nyarán elkészül az egri vár kicsinyített (rönkvár) másolata, amely alkalmas arra, hogy történelmi játék keretében idézzék fel az érdeklődőknek a magyar történelem egyik dicsőséges eseményét.

honlap: www.gardonykultura.hu

Térkép

Gárdonyi Rönkvár

A gárdonyi rönkvár az Egri vár kicsinyített mása, Gárdonyi Géza szülőháza mellett épült meg Agárdpusztán. A Rönkvár hozzájárulhat a hősies helytállásról való emlékezet fenntartásához hasonlóan Gárdonyi Géza regényéhez, az Egri csillagokhoz. Ha meglátogatják a rönkvárunkat , reményeink szerint közelebb kerülnek az akkori korhoz, a régi emberekhez; a regény történései élményszerűbbek lesznek a rönkvárbeli kalandok után. A gárdonyi várkapitány végigkalauzolja őket a váron, a kazamatarendszeren, és természetesen bepillantást nyerhetnek a várvédő vitézek életébe! Igyekszünk olyan élményekhez juttatni a látogatókat, amivel gazdagodva érdeklődőbbek lesznek nemcsak az irodalom, a történelem, de eleink hősi tettei iránt is.



honlap: www.gardonykultura.hu

Térkép

Chernel István Madárvárta, Agárd

Az agárdi Madárvárta 1957-59-ig épült, elődje az 1927-ben édesapja által létesített dinnyési Madárvárta a II. világháborúban tönkrement. A Madárvárta 1965-ben vette fel Chernel István nevét. Kezdetben a Velencei-tavi Intéző Bizottság kutatóállomásaként végezte munkáját, majd a Fejér megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, később a Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságának felügyelete alá került. A Madárvártán tudományos eredmények is születtek: itt fedezték fel a hagymaburok (Libaris loeselli) egyetlen hazai lelőhelyét, és innen jelezték a kék fa (Porphyrio) mediterrán madár és a fehér farkú lilebíbic (Chettusia leucura), keleti sztyeppmadár első hazai előfordulását. De rangos intézmények képviselői is - élükön a Magyar Tudományos Akadémiával - több ritka, sőt hazánkra nézve új parazitákat fedez tek fel a Madárvártán, érdekes rovarokat, pókokat, apró emlősöket írtak le.


Honlap

Térkép

Kaktuszkert, Agárd

Megtekinthető magán kaktuszgyűjtemény és egyéb érdekességek.
Az érdeklődők megismerhetik a kaktuszokkal kapcsolatos bánásmódot, tanácsot kérhetnek.
Aki nem tudja, vagy nem akarja átültetni a saját növényeit, hozza el azokat, és közösen elvégezzük.

  • Bemutató
  • Fényképezkedés a nagy kaktuszok mellett.
  • Vásárlási lehetőség.
Honlap

Térkép

Sarvajcz körösztje

Dinnyés határában, a Velencei tó nádasainak partján áll ez a kereszt, ott, ahol Sarvajcz Lajost, a kiváló "tóbírót" (pákász, vadász, csónakos) egy szörnyű vadászbaleset után holtan hozták partra 1928. decemberének viharos éjszakáján. A szomorú történetet neves vadászírónk, Széchenyi Zsigmond beszéli el "Ünnepnapok" című könyvében. A tragikus eset leírása a kereszt mellett, egy tárlóban is látható; a tárló üvegét betörték ugyan, de a szöveg még olvasható.

"...A követ - ki egyébként nyugodt, megfontolt vadász hírében állott -a közeledő viharfelhők láttára, a ladik ülőpadkájára állt, hogy onnét, a kilátást akadályozó nád felett, jobban tájékozódhasson. Váratlan széllökés billentette meg a ladikot, melyből a követ, egyensúlyát vesztve, puskástól kifordult. Elég mély ott a tó vize, két méteren felüli. Sarvajc Lajos, hogy kisegít-se a pórul járt követet, annak felnyújtott puskacsövét találta elkapni, annál fogva húzta. Eközben a puska, melynek tusába a vízbe esett ember fogódzkodott, elsült, s a lövés a szerencsétlen ladikos combját találta. A megrémült követ, mihelyt sikerült ladikba kapaszkodnia, menten a sebesült bekötözéséhez látott. Zsebkendővel, valamint saját magáról leszaggatott, hamarjában széthasított fehérneműfoszlányokkal. A seb, habár eleinte erősen vérzett, nem mutatkozott veszélyesnek. A kötés is szorosnak tetszett és látszólag hamarosan elállította a vérzést. Bár az igen hiányos világítás, a kitörőben lévő vihar, az ide-oda ingó ladik, ráadásul még a szörnyű izgalom, rendkívül megnehezítette az erek alapos lekötését. Életveszélynek eleinte nyoma se látszott. A sebesült sem panaszkodott, sőt nyugodtan magyarázta a csáklyafa használatának módját, hiszen immár a követen múlott, sikerül-e partot érniök. De akinek kezében sosem volt csáklyafa, az még fényes nappal, nyílt vízen sem sokra megy vele. Nemhogy viharban, sötétben, nádban kanyargó szűk csapáson. Ketté is tört hamarosan, tehetetlenné bénítva a ladikban levőket. Kétségbeejtő helyzetében, minden tőle telhetőt megpróbált a nyomorult követ. Kötözte a sebet, lövöldözött, rekedtre ordítozta magát. De a vihar minden jeladását elfojtotta. Ilyen állapotban találtak rá apámék vagy harmadfélórával később. Ezenközben Lajos, kinek sebe nyilván mégsem lehetett helyesen bekötve, elvérzett..."
Részlet Széchenyi Zsigmond Ünnepnapok című művéből


Térkép

Dinnyési Katolikus Templom

Dinnyés filia mai templomát 1824-ben építtette Vajki György veszprémi kanonok.



Térkép

Várpark - Dinnyés

"...A célom az volt, hogy középkori magyar várakat mutassak be, egyedülálló módon. Az egyediségük abban rejlik, hogy az épületek eredeti anyagukból készültek, fából és kőből, a legvalósághűbb megjelenés érdekében. 18 vár készült el, eredeti tájolással. A várakat egy sétány övezi, mely Nagy-Magyarország formáját ölti magára, így a várak eredeti helyükön körbejárhatók. A sétányt emlékoszlopok övezik, melyek mindegyike 1-1 magyar királynak, kormányzónak, fejedelemnek állít emléket. A dinnyési Hagyományőrző Központtól néhány lépésnyire, saját udvaromon építettem fel a kuriózumnak szánt látványosságot. A makettek minden korosztály számára élményt jelenthetnek, a tárlatvezetés lehetőséget ad a történelmi ismeretek elmélyítésére."
Alekszi Zoltán, a Várpark megalkotója

Honlap

Térkép

Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület

A Velencei-tó és az 1800-as évek végéig létező Nádas-tó között csak egy pár méter magas, keskeny homokturzás húzódott Dinnyésnél. E természetes gáton átfolyó víz tartotta életben a Seregélyesig lenyúló mocsár igen gazdag állatvilágát.

A mocsár mélyebb fekvésű, vízzel borított részeit apró homokdombok, kis homokhátak, félszigetek tagolták, ahol a pásztorok pihentették a jószágot. Az itt élő növény- és állatvilág fenntartása szempontjából ma is döntő tényező a legeltetés. A nyílt vizekkel tarkított nádfoltok a korábbinál is több madárfajt vonzottak ide. Hasonló madárparadicsom alakult ki, mint hajdanán, amikor még a mocsarat több száz gulya járta. 1966-ban itt hozták létre a Dinnyési-fertő Természetvédelmi Területet, mely ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó természetvédelmi terület.

A Balaton felé vezető vasútvonal és a 7-es országút elkészülte előtt a Velencei-tó nádasai délnyugati irányban Dinnyés községig húzódtak. A vizes, nádas terület a Dinnyés-Kajtor csatorna (amely a Velencei-tó vízfeleslegét hivatott levezetni) két oldalán 1966 óta védett. A Velencei-tavon megnövekedett idegenforgalmi terhelés miatt az onnan kiszoruló védett madaraknak nyújt biztonságos, zavartalan élőhelyet. A gém-félék kedvenc táplálkozó és költőhelye a Fertő. Október végén, november elején húszezer, vagy még több vetési lúd érkezik alkonytájban, hogy a Fertő biztonságot nyújtó vizén töltse az éjszakát.

A tavaszi, de különösen az őszi vonulás idején hatalmas récetömegek zsúfolódnak össze a vízen. A Dinnyés-fertő legismertebb költőfajai: a nagy kócsag és a kanalasgém. Egy rejtettebb életű gémféle: a bölömbika mély hangját tavasszal gyakran hallani a nádasból. Az egyetlen Magyarországon fészkelő lúdfaj a nyári lúd rendszeresen költ. A parti területeket az Alföld némely részére jellemző sziki vegetáció borítja. A nedvesebb helyeken sok a sziki őszirózsa, a sziksótól fehérlő részeken tenyésznek a sótűrő fajok. Az orvosi székfű nagy tömegben fordul elő.

A Dinnyési Fertő ideális helyszíne a vízi madárvilág megfigyelésének. Szakvezetés mellett, egy madármegfigyelő-torony segítségével kitűnően bemutatható a terület, mely különösen madárvonulások idején látványos.

Alapadatok:

  • Védetté-nyilvánítás-éve: 1966
  • A védett terület kiterjedése: 529 hektár. A teljes terület fokozottan védett.
  • A "Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe" bejegyzett védett terület (ún. Ramsari terület).
A Dinnyési-fertő védett értékei csak szakvezetéssel látogathatók, előzetes bejelentkezést követően.



Honlap

Miska huszár szobra

Új magyar turisztikai látványosság a maga nemében egyedülálló alkotás, amely 100 tonna betonból készül és 12,5 m magas. A huszárhagyományok ápolása, művészet és tradíció! Ezek a gondolatok teremtették a Miskahuszárt megálmodó és létrehozó magyar alkotói összefogást.

A monumentális huszár szobor az M7 autópálya mellett áll, Pákozdon, az ún. Bogár halmon. Ott, ahol a mondák szerint Jellasics horvát bán és császári-királyi táborszernagy állt 1848. szeptemberében.

A Miskahuszár szobor a magyar huszár szimbóluma, ennek a magyar katonai hungarikumnak az emlékműve, amely a magyar katona hősiességét és bátorságát hivatott megörökíteni. Ez a szobor a győztes magyar katona jelképe is egyben, hiszen a pákozdi diadal helyén áll és arra emlékeztet: a huszár egyik kezében a győzelmi zászlót tartja, a másik kezét viszont a kardján nyugtatja, jelezve, hogy készen áll bármikor a harcra, hazája védelmére.

honlap: www.miskahuszar.hu/

TÉRKÉP

Katonai Emlékpark Pákozd (KEMPP) Nemzeti Emlékhely

Pákozdon, a Mészeg-hegyen kialakított, több hektáros területen Európai Uniós támogatással épült, a hadtörténelmünket az 1848-as eseményektől napjainkig bemutató emlékpark, melynek szolgáltatásait különböző korosztályoknak szóló, honvédelmi, hadtörténelmi programok, vetélkedők, versengések, akadályversenyek teszik teljesebbé.

Az elmúlt 163 év jelentős eseményeit öt állandó kiállítás, és a II. világháborúban elesett katonák emlékét őrző Don-kanyar kápolna hozza szinte megérinthető közelségbe. A számos emlékmű, kopjafa és szobor mellett a látogatók megtekinthetik az 1848/49-nek emléket állító múzeumot, végighaladhatnak egy eredeti, II. világháborús lövészárkon, korabeli felszerelési tárgyakkal berendezett bunkerban képzelhetik el az I. világháború olasz frontján szolgáló katonák életét, a sorkatonaság tárgyi emlékeivel találkozhatnak, a békefenntartás történetével ismerkedhetnek meg, vagy éppen repülőgép szimulátoron hasíthatják az égboltot. Öt állandó kiállítás tekinthető meg a KEMPP területén:

  • 1848. szeptember 29-es Pákozd - sukorói csata emlékműve- és emlékmúzeuma
  • „136 év” - a magyar honvéd élete a sorozott hadkötelezettség időszakában
  • XX. századi háborúk emlékpontja
  • „Misszió” - Magyarok a békefenntartásban
  • NATO tájékoztató pont

Doni kápolna

Szabó Tamás tervei alapján az 1990-es években épült kápolna, a II. világháború idején, a Don-kanyarban elesettek emlékét őrzi. Ebben az épületben talált végső nyughelyet az orosz földről, Roszkino falu mellől hazaszállított ismeretlen katona földi maradványa is, amely a magyar hadtörténelem fájdalmas eseménye és számtalan katonahőse emlékét őrzi. Az 1943-as doni katasztrófa hőseinek és áldozatainak emléket állító kápolna felújítása és környezetének rendezése 2011 novemberére készült el.
Térkép

Római Katolikus Templom - Nadap

A helyén egykoron állott templomban keresztelték meg Vörösmarty Mihályt 1800. december 3-án. A keresztelő kút, amely a katolikus templomban látható, ma is használatos.

Nadapi Szintezési Ősjegy

Nadapon van a térképészet és az építészet egyik legfontosabb meghatározójának, a magasság mérésnek magyarországi legfőbb viszonyító pontja, a Nadapi szintezési ősjegy. Ebből mindjárt kettő is van, az un. Adria feletti szint, valamint a később meghatározott Balti szint Fő alappontja. Azért települtek ide, mert ez a terület, a Velencei Hegység a Kárpát medence legöregebb és legstabilabb képződménye. Minden ország saját tengerének közép szintjét határozta meg viszonyító magasságul, amit un. Felsőrendű szintezéssel telepítettek szét területükön és határozták meg tenderszint feletti magasságát. Az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország az Adriai tenger középszintjét vette alapul, amit a trieszti kikötő mólóján mértek meg. Az eredeti Nadapi Ősjegy ennek alapján települt. A másik a Balti szint, (Balti tenger szintje Kronstadtban) a Varsói Szerződés államainak egységes katonai magasságmérését szolgálta, de meghonosodott az építészetben és a térképészetben is, nem kis kavarodást okozva, ugyanis a kettő között 63.5 cm magassági eltérés van. Mindkettő használatos ma is. Rendkívül szép környezetben fekszenek, közel egymáshoz, közkedvelt kiránduló helyen. Táblák és turista jelzés vezet hozzájuk, ami a nyári idegenforgalmi rendezvények helyszíne is egyben.


Térkép

Tájház

2005. augusztusában a község lakóinak összefogásával nyílt meg a Pázmándi Tájház. A Tájház berendezése a XX. század elejének lakókultúráját, bútorzatát, viseletét valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. Az épülethez csatlakozik egy újonnan megépített pajta épületrész, amely elképzeléseink szerint a tavaszi és nyári időszakban népi mesterségek bemutatása és elsajátítása tekintetében közösségi alkotóházként is funkcionál, helyet ad különböző időszaki kiállításoknak, közösségi rendezvényeknek.


Térkép

Angelika-forrás

Az Angelika-forrás a faluból az Erdész utcán fölfelé kapaszkodva, majd az út bal oldalán iránymutató táblával is jelzett zöld jelzésen közelíthető meg. Nagyon szép és hangulatos kirándulást tehetnek itt az idelátogatók, akik útközben elhaladnak az Éva-forrás mellett is.

A Sor-hegy oldalában a sziklatömbök alól tör fel az Angelika-forrás, mely elég csekély vízhozamú, de több környező kis forrással összefutva már egész szép kis patakként csörgedezik alá a Bodza-völgybe.[


Térkép

Gyapjaszsák

A velencei-tavi táj rendkivül gazdag természeti értékekben, a tó északi partján húzódó Velencei-hegység pedig valóságos geológiai múzeum. Felszinén különleges egyedi és csoportos sziklaalakzatok, kőtengerek, gránitkapuk váltják egymást. Egyedi sziklaképződményei közül Európa-hirűek az ingókövek.

Úgy keletkeztek, hogy az egymáson fekvő, nagyméretű gránittömbök közül a csapadék és a viz kipusztította a kevesbé ellenálló közetrétegeket, s ennek következményeként a sziklatömbök lazán támaszkodnak egymásra. Messziről úgy tűnik, mintha inognának, de tökéletes egyensúlyi helyzetük miatt soha nem billennek ki egymásból.

Az ingókő sajátos kőzetpusztulási forma. Az alig kiegyensúlyozott, vagy annak tűnő kőtömb néhány másik tetején. Leggyakoribb a hűlési repedések mentén négyszöges hasábokra tagolódó mélységi magmás kőzetek körében, amelyek hasábjai éleiken, csúcsaikon erősebben pusztulnak.(forrás: Gönczy Sándor - Szalai Katalin: Geomorfológiai fogalomgyűjtemény) Ezek a kövek egykor az izzó lávával együtt merevedtek meg, jóval a felszín alatt. Később, a földmozgások és az időjárás erodáló hatásának következtében a felszínre kerültek. Ilyen ismert sukorói ingókő a Gyapjaszsák.


Térkép

Pákozd-Sukoró Arborétum és Erdészeti Erdei Iskola

A Pákozd-Sukorói Arborétum a Mészeg-hegy 160,5 méteres csúcsán található. Az arborétum 960 hektáros területén mintegy 250 féle fa és cserje, számtalan lágyszárú növény él. Az arborétumi tanösvényen tájékoztató táblák segítik a gazdag növénygyűjtemény, az erdő életközösségének és az arborétumot létrehozó erdészek szerepének megismerését. A Velencei-tó vidéke különösen a kilátóból tárul fel teljes szépségében. Növény- és állatvilág

Az 1985. évi kopárfásítás során – melynek emlékműve az arborétum területén látható – a Velencei-hegységre jellemző, őshonos fafajok mellett tájidegen fajták és kertészeti változatok telepítése zajlott. A védett növények közül megtalálható itt a tavaszi hérics, az apró nőszirom sárga és lila változata, a leány kökörcsin, a fekete kökörcsin, esetenként vitéz kosbor és az árvalányhaj.

Történelem
A terület a bronzkor óta lakott volt. A korabeli elbeszélések szerint a honfoglaló magyar nép Veszprém felé haladva Pákozdnál a hegyek alatt ütött tábort Árpád fejedelem egyik „költött” vezére, Ösbő vezetésével. Ugyanakkor a Budáról Székesfehérvárra, illetve Veszprémbe vezető országút egyik állomása is ekkor.Történelmünk kiemelkedő csatái zajlottak e területen (1543, 1848, 1944-1945 tele), melyeknek az 1848-as emlékmű és múzeum, valamint a Don-kanyar emlékkápolna állít emléket.
A vidék népességének megélhetését évszázadokon át az állattartás, a halászat és mezőgazdaság adta. Az arborétum mai területe – az 1950-es évekig - lelegelt kopár erdő, kiégett legelő volt. Az 1980-as évektől megkezdődött a terület turisztikai hasznosításra történő előkészítése. A Mezőföldi Állami Erdőgazdaság célja, egy a Budapest és Balaton között félúton található, kedvelt kirándulóhely kialakítása volt, mely a közvetlen környezet – a Velencei-hegység és a Velencei-tó – geológiai, természettudományi értékeit és néprajzi vonatkozásait mutatja be. Az arborétum az 1990. évi megnyitása óta folyamatosan fejlődik, újabb létesítményekkel bővül: tájmúzeum, kilátó, mesterséges kis tó, tanösvény, játszótér, erdei iskola, halászati kiállítás.

Látnivalók, programlehetőségek
A természettudományi és geológia tanösvény és az arborétum területén található Tájmúzeum betekintést nyújt a táj kultúrtörténetébe és gazdaságföldrajzába. Bemutatja a vidék természeti képét, nyomon kíséri földtörténeti kialakulását, éghajlati, geológiai és talajviszonyait, vízrajzát, valamint ízelítőt ad a gazdag és változatos növény- és állatvilágról. A Halászati múzeum a Velencei-tavi halászati hagyományokat és eszközöket mutatja be.

Érdemes megnézni
Tájház, halászati kiállítás, tanösvény, kőzetbemutató, kilátó, belső tó. A Mészeg-hegy további látnivalói: 1848-as emlékmű és kiállítás, Don-kanyar emlékkápolna.

Programok, szolgáltatások
Az Arborétum hangulatos kis tavával, családi piknikek számára kialakított részekkel és a gyerekek számára épített hatalmas “élményvárral” és sportolási lehetőséggel várja a látogatókat.A látogatók kényelmét pihenőhelyek, eső ellen védő házikók, kiépített ivóvíz és tűzrakó helyek szolgálják. A 150 férőhelyes fedett szín kiválóan alkalmas szabadtéri rendezvények lebonyolítására. Az erdészeti erdei iskolában folyó természetismereti oktatás kiegészíti és bővíti az iskolai ismereteket, elősegíti a természet fokozatos megismerését, az erdőgazdálkodási ismeretek bővítését és személyes erdei élményt nyújt.


Honlap

Térkép

Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum

A kiállítás első helyiségében a költő életének az 1830-as évek végéig terjedő szakaszát mutatják be. Egyebek között tanulmányaival, házi tanítóskodásának, lapszerkesztői munkájának emlékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. A második helyiségben kialakított biedermeier szobabelsőben egyebek között a Szózat költőjének íróasztalát mutatják be. Látható lesz az a pecsenyéstál, amely a Vörösmarty-család háztartásában szolgált és a költő személyes tulajdona volt, s bemutatják azt az ezüst kupát is, amelyet tisztelőitől kapott. A költő életútját születésétől, 1800-tól, haláláig, 1855-ig bemutató tárlat utolsó szobájában felesége és közeli barátai portréit állítják ki, továbbá képet kapnak a látogatók Vörösmarty 1840-es évekbeli politikai-közéleti, valamint az 1848-as forradalomban betöltött költői szerepéről. Az emlékmúzeumot abban az egykori gazdatiszti házban rendezték be, ahol Vörösmarty Mihály gyermekkorát töltötte.


Honlap

Térkép

Szent Anna Kápolna

1814-ben épült. Itt keresztelték meg a Nádasdy-uradalomban született Gárdonyi Gézát. Agárd,Gárdonyi G. u. Zichyújfalu felé kivezető vége.


Térkép